Projekt Hüdra: 444, Telex, Átlátszó – bemutatjuk Soros György bértollnokait

Soros Györgyről sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy ne lenne okos, nem. Így hamar rájött, hogy világmegváltó tervei végrehajtásához széleskörű társadalmi befolyásolási képességekre lesz szüksége. Ennek legjobb módja pedig az, ha saját médiabirodalmat épít, mely világszerte az ő ideológiáját harsogja.

A Soros-médiabirodalom kialakulása

A New York Times már 1997-ben arról írt, hogy Soros György „az elmúlt évtizedben több mint 1 milliárd dollárt fordított a sajtószabadság és a politikai pluralizmus támogatására”. A cikk megemlíti azt is, hogy Fehéroroszországban 3 millió dolláros pénzbírságot szabtak ki a Soros-alapítványra adóelkerülés miatt. Egyes források szerint már 1994-ben is több mint 40 független rádió- és televíziócsatorna, valamint több kiadvány tartozott Kelet-Európában a Soros-birodalomhoz.

Emellett Soros befektetései az orosz médiapiacon is megjelentek: 1998-ban 10 millió dollárral szállt be egy 80 millió dolláros alapba, amelynek célja az volt, hogy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, független médiavállalkozásokat támogassanak Oroszországban.

Az ezt követő években a Soros-birodalom további jelentős médiaérdekeltségekre tett szert. A mai napig jelen van a világ vezető médiumainál – legyen szó nyomtatott, online, rádió- vagy televíziós csatornákról.

Ezek között szerepel például az amerikai közszolgálati rádió (National Public Radio), amelyet Soros korábban 1,8 millió dollárral támogatott. Emellett bejárása van olyan korábban nagy presztízsű és széles elérésű sajtóorgánumokhoz is, mint a The New York Times, a Washington Post, az Associated Press, a CNN vagy az ABC.

Az amerikai hálózat

A Forbes gazdasági folyóirat 2013-as cikkében ír Soros György és a média kapcsolatáról. Az írás szerint Soros 2003 és 2013 között több mint 48 millió dollárt költött médiatámogatásra, általában közvetett módon, például az OSF-en keresztül. Ezáltal támogatásai nehezebben követhetők, szinte kimutathatatlanná válnak.

Az egyik ilyen pénzelosztó központ a Center for Public Integrity (CPI), amelyet a Nyílt Társadalom Intézet a Tides Alapítványon keresztül finanszíroz. Érdekesség, hogy a CPI igazgatótanácsának éveken át tagja volt Christiane Amanpour, a CNN riportere, akit Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter többször leiskolázott. Az 1989-ben alapított szervezet saját meghatározása szerint egy „nonprofit, független, oknyomozó újságírói watchdog csoport”.

A Nyílt Társadalom Intézet szintén támogatója az Investigative News Networknek (INN) is, amely 53 nonprofit, híreket közlő szervezet szövetsége. Ezen szervezetek állítása szerint „pártatlanul és függetlenül folytatják oknyomozó tevékenységüket”.

Szintén a Nyílt Társadalom Intézet támogatását élvezi a Center for Investigative Reporting (CIR), amely 2003 és 2008 között 1 millió dollárt kapott Sorostól. A támogatás célja többek között a klímaváltozással kapcsolatos hisztéria felerősítése és a nagyvállalatok „visszaéléseinek” bemutatása volt. A CIR vezetőségében olyan személyek is megtalálhatók, akik korábban a CBS, a Washington Post vagy a San Francisco Chronicle szerkesztőségeiben dolgoztak, ami jól mutatja a Soros-hálózat és a liberális médiumok összefonódását.

Végül érdemes szót ejteni az Egyesült Államokban működő hálózat legjelentősebb tagjáról is, a 2004-ben alapított Media Matters for America-ról. A szervezetet David Brock hozta létre azzal a céllal, hogy kifejezetten agresszív módon bírálja a konzervatív újságírókat és médiumokat. Brock 2014-ben egy CNN-interjúban azt nyilatkozta, hogy a Media Matters költségvetésének kevesebb mint 10 százalékát teszi ki Soros támogatása. Korábban még azt is tagadták, hogy Soros bármilyen formában támogatná őket. Később azonban a politikai elfogultsággal aligha vádolható Politico derítette ki, hogy a Media Matters több olyan szervezettől is támogatást kapott, illetve partnerségi megállapodásokat kötött, amelyeket Soros finanszíroz – ilyenek például a Tides Alapítvány, a Democracy Alliance, a MoveOn.org és a Center for American Progress. A Politico rámutatott: Brock állítása nem felelt meg a valóságnak. Soros egyébként nyilvánosan bejelentette, hogy 1 millió dollárral támogatta a szervezetet. Annyi őszinteség legalább szorult beléjük, hogy saját honlapjukon progresszív értékrendűként határozzák meg magukat.

444.hu – a Soros-blog

A 444-et már 2013-as alapítása óta külföldről finanszírozzák. A Nyílt Társadalom Alapítvány első dollárjai 2013 októberében gördültek be a szerkesztőségbe, amikor 49 500 dollárral – mai árfolyamon közel 18 millió forint – tolta meg a 444.hu kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t. A 444 egyébként arra kapta a pénzt, hogy „felügyelje” a 2014-es kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben.

2014-ben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap félmillió dolláros tőkebevonással 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a kiadóban. Ez az alap a Media Development Investment Fund (MDIF) része, amelynek legjelentősebb finanszírozói közé tartozik az Open Society Foundation. 2005 és 2009 között az MDIF több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott Soros szervezetétől. Nem meglepő módon a 444 kiadójának vezetőségébe két Soros-hálózathoz köthető személy, Valér Kot és Marie Nemcova is bekerült.

Uj Péterék – a 444 főszerkesztője – 2018–2019-ben újabb 76 millió forintnyi támogatást nyertek a svájci OAK Foundationtól, amely Soros Alapítványának stratégiai partnere és támogatásainak rendszeres kedvezményezettje. Emellett három különböző projektjükkel sikeresen pályáztak a Google Digital News Initiative Innovation programban is. 

A lap működésében Soros támogatása mellett számos más külföldi forrás is kulcsszerepet játszott. Ugyanis 2021 decemberében, közvetlenül a választások előtt, az Európai Bizottság kijelentette, hogy Magyarországon „torz a médiaszabályozás”, ennek megfelelően alig egy hónappal később 2,2 millió eurós pályázati támogatást ítéltek oda egy konzorciumnak, amelyet a francia AFP hírügynökség vezetett.

A Lakmusz egy, a kormányellenes „tényellenőrzésre” szakosodott projekt, amelyet egyértelműen balliberális kötődésű szerkesztőség működtet. A szerkesztők zöme korábban a 444.hu-nál, a Magyar Narancsnál, a Direkt36-nál vagy a Soros-egyetemen dolgozott. Ráadásul, a Lakmusz köré egy tanácsadói testületet is felállítottak, tele a Soros-hálózat jól ismert szereplőivel.

A testület tagjai között találjuk:

• Kapronczay Stefániát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) akkori ügyvezetőjét,
• Krekó Pétert, a Political Capital Institute igazgatóját, az ELTE-PPK docensét,
• Martin József Pétert, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatóját,
• valamint Pardavi Mártát, a Helsinki Bizottság társelnökét.

És ez még nem minden: a Lakmusz további 30 hónapon át, azaz két és fél évig ismét külföldi finanszírozásban részesül. Ahogy maguk is elismerték: „A második, 30 hónapos fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg.” A program keretében a Lakmusz további öt szervezettel működik együtt a „hamis és félrevezető információk elleni” küzdelemben – köztük a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az AFP, az Idea Alapítvány és a francia Epresspack.

Telex – a jövőre is gondolnak

A Telex mögött a 2020-ban alapított Van Másik Zrt., valamint kisebb részesedéssel a Ne Hallgassunk Nonprofit Kft. áll. A 2023-as pénzügyi beszámolójukból kiderül, hogy a Van Másik Zrt. teljes árbevétele 1 434 212 000 forint volt. Ebből 504 723 000 forintot tettek ki az olvasói támogatások, míg 101 234 000 forint külföldi pályázatokból származott.

Hogy pontosan mely szervezetektől és milyen forrásból érkeztek ezek a külföldi összegek, azt nem részletezik a 2023-as beszámolóban. A Telex ugyanakkor az adott évre vonatkozó átláthatósági jelentésében már 103,8 millió forintnyi pályázati pénzt említ, amelyet – elmondásuk szerint – új projektek és oknyomozó tevékenység finanszírozására használtak fel.

A korábbi években azonban beszámoltak a külföldi forrásokról a pénzügyi beszámolók kiegészítő mellékleteiben:

• DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor - 740 ezer dollár (2022.) 
• Economica Kiadó (Csehország) - 200 ezer euró. (2020) 
• AllforJan díj: 3.619.000, -Ft (2021.)
• Riporterek határok nélkül díj (Svédország): 351.000, -Ft (2021.)
• Europaische Donau Akademie díj (Németország): 1.765.000, -Ft (2021.)
• Europe Journalism Centre pályázat (Hollandia):3.257.000,-Ft (2021.)
• Internationales Presse Institut pályázat (USA): 8.033.000, -Ft (2021.)
• Free Press for Eastern Europe (Csehország): 3.286.000, -Ft (2022.)
• Google Partner Project (USA): 1.144.000, -Ft (2022.)
• European Climate Foundation: 544.000, -Ft (2022.)
• ARTE G.E.I.E. European Media Platforms (Központja Franciaország; Európa-szerte jelen van): 8.745.000, -Ft (2022.)
• Balkan Investigative Reporting Network (Bosznia-Hercegovina): 736.000, -Ft (2022.)
• Free Press For Eastern Europe (Csehország) 7.312.000, -Ft (2022.)

A támogatásokból sorából feltűnően kilóg az amerikai DRL (Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal) akkori árfolyamon közel 300 millió forintos támogatása. Ezt ugyanis nem működésre, hanem az újságírók új generációjának kiképzésére, a Telex Akadémia létrehozására kapták. Saját megfogalmazásukban a pénz „fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására” érkezett. 

Átlátszó – épp, mint a kapcsolataik

Az Átlátszó.hu egy 2011-ben alapított online oknyomozó portál, amely saját meghatározása szerint független és civil „watchdog” szerepet tölt be: célja „a közélet tisztaságának védelme, valamint a közpénzek átlátható és elszámoltatható felhasználásának előmozdítása”. De vajon mennyire állja meg helyét ez az önkép a valóság tükrében?

A portál egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője Bodoky Tamás, aki korábban a Soros György támogatásával is működő Magyar Narancsnál dolgozott újságíróként. A portál mögött álló cég első felügyelőbizottságának tagjai pedig szoros kapcsolatokat ápolnak a baloldallal:

• Polyák Gábor 2022-ben Márki-Zay Péter kampánycsapatában töltött be vezető szerepet, mint a sajtó- és médiapolitikai kabinet vezetője.
• Bodolai László többek között az LMP választási bizottsági delegáltjaként vált ismertté.
• Urbán Ágnes 2013-ban hozta létre a Mérték Médiaelemző Központot, egy baloldali kötődésű műhelyt, amely jelentős támogatást kap Soros alapítványaitól, valamint olyan tanácsadókkal dolgozik együtt, akik korábban az SZDSZ politikai köreihez tartoztak. A Nyílt Társadalom Alapítvány máig a Mérték egyik fő anyagi támogatója.

Az Átlátszó jelenlegi felügyelőbizottságában szintén több, Soroshoz köthető személyt találunk:

• Dr. Moldova Zsófia, aki 2006 óta dolgozik a Magyar Helsinki Bizottságnál, jelenleg programvezetőként,
• valamint Dr. Pelle Andrea, aki 1994-ben a Társaság a Szabadságjogokért egyik alapítójaként tűnt fel, és ő látta el a Fidesz-székházba 2013-ban betörő huligánok jogi védelmét is.

Ami a finanszírozást illeti: 2023-ban az Átlátszónet Alapítvány 48 millió forinttal, az olvasók pedig 34,6 millió forinttal támogatták az oldalt. Emellett külföldi forrásokból összesen 83 millió forint értékű támogatást használt fel a portál:

• A Soros-hálózat egyik kiemelt támogatója, a Sigrid Rausing Trust 180 ezer fontos támogatásából 27,3 millió forintot,
• a Stitching Limelight Foundation 200 ezer eurós felajánlásából 11,1 millió forintot,
• a guruló dollárokról elhíresült National Endowment for Democracy 220 ezer dollárjából 24,1 millió forintot,
• a Prague Civil Society Centre 48 ezer eurójából 7,3 millió forintot,
• míg a Journalism Development Network 42,7 ezer dolláros támogatásából 13,2 millió forintot fordított működésére az Átlátszó.

Mindezek alapján jól látható, hogy Soros György hálózata stabilan uralja a magyar baloldali sajtót, ahol a 444.hu, a Telex és az Átlátszó és társaik csupán a függetlenség álcája mögé bújva dolgoznak a Soros-párti narratíva terjesztésén. A Nyílt Társadalom Alapítványok milliói nem véletlenül áramlanak e médiumokba – céljuk egyértelmű: a magyar közvélemény befolyásolása és a kormány elleni folyamatos uszítás. Ezek az újságírói álprojektek nem a tényekről, hanem a baloldali-liberális ideológia terjesztéséről szólnak, miközben Soros a háttérből irányítja a hazai médiatér jelentős részét.

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés